Na, csak megszületett ez a blog! :)

Sokan kértétek, hogy küldjek mindenféle beszámolót, élményleírásokat képekkel, videókkal, hanganyaggal, gondosan felcimkézett íz- és szagmintákkal. Szívesen üzengetnék mindenkinek külön-külön, személyre szabottan ("Sok jó étterem és fesztivál van itt, majd amikor a millió utazásod során erre jársz, mindenképpen fussunk össze..." / "Jól vagyok, egészségesen étkezem, tudom, sapka, sál..." / "Hello, mi a helyzet otthon, nálam épp ez van:..." stb.), de akkor csak írnék, írnék, és egy idő múlva csak arról tudnék írni, hogy már megint írok.

Ezért választottam a tömegkommunikáció eme formáját, ami valahol félúton van a fapados email és a gyűjtöm-a-lájkokat Facebook között. Mert a családdal, barátokkal kapcsolatot tartani jó! És kiírni magamból a (szerintem) vicces sztorikat is jó! És borús hétvégéken nosztalgikus hangulatban saját bejegyzéseket visszaolvasni, az is jó! Yay.

Nem írtam még blogot, úgyhogy ez a példány egy kicsit amolyan kísérleti nyúlként is funkcionál, szóval meglátjuk, mi sül ki belőle. Vagy lesz rá energiám, vagy nem. Vagy csak néha. De - talán pont ezért -, ha egy-két, netalán három hétig nem adok magamról életjelet ezen a csatornán, akkor sem kell lélekszakadva tárcsázni a hegyimentőket. :) Igyekszem leírni a történteket, nem időrendi sorrendben, hanem csak úgy, az érdekességeket és furcsaságokat kiemelve. Mert mindkettőből van bőven...

Ennyi bevezető után nézzük, hogy miért is élek 2013 nyara óta Montreálban.

(Igen, itt.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.